Kedves Olvasó!

Egyre több kellemetlenséget okoz a kátrány. Most nem a tüdőben lerakodó változatról lesz szó!:-)

Akinek fatüzelésű készüléke van, már jól ismeri a korom és a kátrány fogalmát. 

A kátrányosodás okai:

• nem megfelelő füstgázelvezetés: a kéménycsatorna huzata hozza létre a füstgázáramlást a benne lévő hideg levegő és forró füstgáz sűrűségkülönbségéből adódó gravitációs nyomáskülönbségből. A huzatot befolyásolja még a szél /húzó vagy toló/, a kémény keresztmetszet, belső felület, szigetelés, csak hogy a legfontosabbak említsük.

Ha túl hosszú a kémény a készülékhez, akkor kiviszi a túl nagy huzat a meleget is, ennek kiküszöbölésére huzatszabályzót építenek be, de ha túlságosan lefojtják a készüléket, akkor nincs megfelelő huzat, a forró égéstermék nem jut ki a kéménycsatornából, hanem jól lerakódik a felületén....

Ha túl rövid a kémény, akkor eleve nincs megfelelő huzat és ugyanaz a helyzet áll fenn, mint az előző esetben.

Ha a kémény túl sok vízszintes elemet vagy könyököt tartalmaz, szintén nem lesz jó huzat: 2 méternél nem lehet több vízszintes elem a füstgázelvezető csatornában!! Egy 90°-os könyök idom 1 méter vízszintesneknek számít!                                                                                                                                             

• tüzelőanyag minősége: nagyon sokan nem is gondolják, hogy a fa magas nedvességtartalma milyen problémákat okoz! Ha betesszük a vizes fát a készülékbe, akkor az energia először arra megy el, hogy ezt a nedvességet kidolgozza. Természetesen ezáltal az égés sem optimális, az alacsony hőfok miatt -a fa víztartalma nem éghető és hűti az égési folyamat hőmérsékletét- a fagázok nem égnek el, ehelyett füst, korom és kátrány keletkezik. Ezért a tűzifát legjobb, ha tudjuk tárolni legalább egy évig, mert akkor biztos, hogy nem lesz túl magas a nedvességtartalma. Szakirodalom egyébként 18 hónap száradást ír.                                      
• emberi tényező: ezt a bejegyzést ezért kezdtem el írni. Szakmában dolgozom és egyre többen jönnek azzal, hogy kátrányosodik a készülékük és/vagy a kéményük. Kezdett furcsa lenni már, hogy néhányaknál akár első szezonnyi használatnál is előfordul a probléma. Ugye először mindig a fa minőségére és a kémény megfelelőségére kérdezünk, de már olyan is volt, akinél minden jó volt. Egyszer egy ilyen esetnél a tulajdonos mondta, hogy a huzatszabályzója 60 °C-ra van állítva. Szóval minden rendben, csak ő -ugyan tudtán kívül- lefojtotta az égést, ami ugye kátrányosodáshoz, savasodáshoz vezet. Akkor rájöttünk, hogy ezek a felmerülő furcsa problémák mind ebből adódhattak! Volt aztán, aki mondta, hogy ő 30°C-ra állította a huzatszabályzót, mert így sokáig megmarad a parázs.  

Tökéletes égés esetén szén-dioxid, nitrogén és nemes gázok szabadulnak fel, tehát az égéstermék ebben az esetben láthatatlan füstgáz. Valószínűleg egy sima szilárd tüzelésű kazánnál, házi használat mellett azért ezt nem lehet elérni, de mindenképpen a lehető legtökéletesebb égést akarjuk elérni.Ha viszont a készülék le van fojtva és/vagy rossz a füstgázelvezetés és/vagy vizes a fa, akkor tökéletlen az égés, ilyenkor keletkeznek a kellemetlen melléktermékek, amik lerakódva óriási károkat okozhatnak.

 A tökéletlen égés legkellemetlenebb velejárója a szén-monoxid keletkezése és bejutása a lakótérbe.

Ezért is kell energiát fordítanunk a lehető legtökéletesebb égés "létrehozására", a készülék és a kémény folyamatos ellenőrzésére, a megoldások keresésére, mint például a puffertároló. A puffertartály tárolja a meleg vizet, de emellett segítségünkre van abban is, hogy a tőlünk telhető legjobbat kihozzuk az égési folyamatból. Sokan nem is gondolnak rá, de a tökéletlen égéssel környezetünknek is sokat ártunk: a különféle szennyező anyagok bejutnak a levegőbe. És akkor még nem is beszéltünk a mérges szomszédokról!:-)  

Na de félre a tréfát! Sok esetben a padlófűtés miatt fojtják vissza a huzatot, mert ott nem lehet magas a hőfok. Ne tegyék! A puffertartállyal és egy többjáratú szeleppel ez a probléma is megoldható és hosszú távon sokkal jobban megéri, mint mondjuk a kéményt kiégetni!      

 
                                                      Kátrány a kémény falán

Összegezve a kátrányosodás tehát megelőzhető, kivédhető.  

Ha pedig már a szezonban vagyunk vagy nincs rá anyagi keretünk éppen, akkor is van néhány lehetőség, amivel szabályozhatjuk:

• A kémény szigetelése, megtoldása.
• Kéménytisztító fahasáb: ez egy vegyi anyagokkal átitatott fahasáb, amit a készülékbe téve el kell égetni. Az égés során kialakult gázok reakcióba lépnek a kátránnyal, majd együtt leválnak a készülék és a kémény faláról.
• Koromtalanító por: valahogy úgy működik, mint a fahasáb, csak nem annyira koncentrált. Ezt érdemes folyamatosan használni, akár csak megelőzésre.
• Kémény- és kazánkotró: már lehet boltban kapni olyan kotrót, mint amit a kéményseprők használnak és valahogy úgy is kell használni, ahogy ők!:-)

Most hirtelen ennyi jutott eszembe, ha Önnek van még valami gondolata, írja meg nyugodtan!